Dr. Kopácsi László pszichiáter szakorvos

nyugtató-, altató-, antidepresszáns-optimalizálást segítő · life coach · a Benzo Blog szerzője

„Ami jön, azt fogadjátok,
ami megy, azt engedjétek.” — egy zen-buddhista mester

Egy ismeretlen, ősi fényű örök Titoktól elszakadtan, küldöncnek jöttem, eltűnök majd, ha izenetem általadtam. (Mécs László: Meteor)

Higgy nekem, e szó: boldogság, egyike a legbizonytalanabb, a legszűkebb értelmű kifejezéseknek; s ki boldogságot vadász, árnyékot vadász. Teljesített kötelesség s nemes törekvések önérzése küzdés s bánat közt is nyúgalmat tenyészt; s ha e nyúgalommal, boldogság cím alatt, megelégszel: annak megnyerése szép.
— Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1834)

„A fiatal az, akinek fogalma sincs róla, hogy a régi szép idők – most van.” (Tímár György humorista)

Önéletrajz

Négy évvel 1956 után, első generációs, jogász családban születtem. Általános iskoláimat Mosonmagyaróváron, középiskolámat Győrben (Kazinczy Ferenc Gimnázium), az egyetemet Budapesten (Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Általános Orvosi Kar) végeztem el, jó-jeles eredménnyel.

Már az általánosban gyakran megtaláltak személyes problémáikkal az osztálytársak. Hol „lelki szemetesláda”, hol „siratófal” voltam…

Az Egyetem előtt verseim jelentek meg a Kisalföldben és egy antológiában. Egyetemi hallgatóként (1980-ban) ott voltam a Magyar Pszichiátriai Társaság alakuló ülésén a Nagyvárad téri Elméleti Tömb zöld előadójában. Részt vettem az orvosegyetemi újság (Visus) szerkesztőségi, nyomdai munkálataiban. Egy-két versem itt is megjelent.

Szobraimmal és írásaimmal szerepeltem a Főiskolai-Egyetemi Napok, ill. az Orvos Írók és Képzőművészek rendezvényein. Statisztáltam filmekben (mint Édesanyánk egyetemistaként a Körhintában, és a Bogáncsban), éjszakai hólapátolást vállaltam, szállodai szobatakarításokat, koncert rendezőséget, csokigyári szalagmunkát, hogy valamennyire fedezzem egyetemi költségeimet.

III. évf. nyarán régészeti segédmunkatársként a tihanyi szerzetes barlangok (Barát-lakok) ásatásánál, ebédidőben fontos, kormeghatározó arany dukátra leltem. Az Élet és Tudományban cikk jelent meg a leletről. Ötöd évf. végén felkerestem Almár Ivánt Ga-tükör (gallium folyadék-tükör) ötletemmel.

A tanulás, olvasás, és a sok mindenre kíváncsi önképzés gyerekkorom óta az egyik kedvenc foglalatosságom. Mindig a magam útját jártam. Hatodévesen szakdolgozatomat – „Tudat tudatunkról, avagy barangolás az ellentmondások trágyájában” címmel – védtem meg a SOTE Filozófia Tanszékén. Nagy példaképem, atyai jó barátom, a magyar orvosi etika atyja, Prof. Dr. Ádám György tanszékén. Hívott a tanszékre, de jobban vonzott a gyógyítás, meg pénzügyileg sem tudtam volna megoldani a fővárosban maradást. (Később ő lett az esküvői tanúm.)

Így aztán a sorkatonai szolgálat megkezdése előtt a győri PAMKh Radiológiai Osztályán dolgoztam. Nagyon érdekeltek az akkoriban bevezetett képalkotó technikák. (Középiskolásként még inkább fizikus akartam lenni, mint orvos.) Itt Dr. Pohárnok László neuroradiológus főorvos volt a mentorom. Majd a pápai, katonai repülőtérre kerültem sororvosnak. Előtte azonban repülő-orvosi alapkiképzést kaptam a MH kecskeméti Repülőkórházában. A reporvosi időszak letöltése után, ahol Dr. Strényer Ferenc repülőorvos, belgyógyász, kardiológus, repülőorvostan főorvos volt a főnököm, a győri 3. sz. Katonai Kórház Neuropszichiátriai Osztályára vett fel Dr. Imrei Tibor neurológus-pszichiáter főorvos úr. Ő nemrégiben nyugdíjba vonult. Egészséges, boldog és hosszú nyugdíjas éveket kívánok Neki! Örömmel és hálával emlékezem vissza hajdani mentoraimra.

A pszichiátriai szakvizsga megszerzését megelőzően 6 hónapot voltunk az Egyesült Államokban és Kanadában akkori feleségemmel. New York, Los Angeles, New Orleans, Miami, Puerto Rico, Ottawa, Hawaii, San Diego, Las Vegas – voltak legfontosabb állomásaink.

Pszichiáterré válást követően jöttem el az akkor már átalakítás alatt álló hajdani „elit-kórházból”, még mielőtt neurológiából is leszakvizsgáztam volna. Elindultam itthon „világot látni”.

Dolgoztam a Business Assistance Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál (training manager), a győri Polgármesteri Hivatalban (humánigazgató, majd WHO Egészséges Városok Projekt Iroda). Aztán számos (belga, francia, amerikai) multinacionális gyógyszeripari cégnél. Közben, míg lehetőségeim engedték, jártam a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetés-szervezés szakára. Befejezni nem volt módom, de az ott tanult szemléletet, és az ott megalapozott tudást számos alkalommal hasznosítom pszichiátriai és life coach rendeléseimen.

Kettőezer óta vagyok főállásban, magánpraxisomban pszichiáter orvos-vállalkozó. Az elmúlt esztendőkben segítettem, rendeltem: Almásfüzitőn, Ácson, Budapesten, Csornán, Győrben, Komáromban, Mosonmagyaróváron, dolgoztam a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnak, illetve szolgáltam az interneten keresztül (online, Skype pszichiátriai rendelés, life coach konzultáció) számos helyén a világnak.

Kettőezer ötben majdnem Svédországban folytattam szakmai és családi életem. Néhány Kollégával közösen, akik ma is kint dolgoznak, egy kedves, tóparti kisváros (Karlskoga, Örebro megye) kórházába nyertem felvételt a Pszichiátriai Osztályra. Kint létünkkor döbbentem rá, hogy ebben a kisvárosban született és dolgozott Alfred Nobel! Múzeuma is van Karlskogában. Úgy éreztem, ez a kézzelfogható isteni gondviselés! Azonnal otthon éreztem magam a városkában…

Aztán pár héttel később, a svéd tanulás kezdetén Édesapám súlyosan megbetegedett, majd nemsokára meghalt. Így hát itthon maradtunk. Ezzel a verssel búcsúztam a „svéd álomtól” és svéd tanárnőnktől:

BARA BRA! ÖREBRO…
– az utolsó házi helyett –   Harrach Ágnesnek

Örebro felé menet
jávor-villák közt
rúnakövemmel
megpattintottam az eget.
Mint tükörkép-rianás a Balti-tengeren
megrepedt
meglepett a jég-ég:
kezemre csöppentek újabb csillagok.

Amikor erre gondolok, az Édesanyám által sokszor idézett Reményik Sándor vers jut az eszembe. Az „Eredj, ha tudsz”…

Ezek után kb. két évtizedig Győrben szolgáltam a Közösséget. Akik találkoztak velem, úgy ismernek, mint aki kellő időt, figyelmet, megértést, megérzést és tudást „áldoz” minden konzultáción – Mindenkire. Mióta pszichiáter lettem, több ezer embertársamnak nyújtottam segédkezet.

Három felnőtt gyermekem és egy unokám van. Elváltam. 2019 november közepén prosztatarák műtéten estem át, a jó oldalra zuhanva… Ezért felfüggesztettem a pszichiátriai rendeléseket és nem vállalok új Klienseket. A legfontosabb területeken elegendően jól érzem magam. Párkapcsolatban élek.

Az egészség a legnagyobb ajándék, az elégedettség a legnagyobb gazdagság, a hűség a legjobb kapcsolat.
— Buddha

Tagságok

  • Magyar Pszichiátriai Társaság
  • Selye János Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság
  • Lelki Egészség Fóruma
  • Magyar Addiktológiai Társaság
  • Magyar Szexuális Medicina Társaság
  • Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület
  • International Association of Coaching (IAC) Magyar Tagozata

A Selye Társaságnak elvégeztem stresszkezeléssel foglalkozó Williams ÉletKészség© (WÉK) Tréningjét (saját élmény csoport, 2008).

Konferencia

  • XVI. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia: Benzodiazepin workshop (2015.10.21.; levezető)

Média megjelenések

  • Győr+ TV: Stresszevés
  • Psychiatric Times (2013/4., magyar kiadás): Körkérdés rovat
  • Benzo Blog
  • Magyar Hang Plusz (Felvidék), 2021. január–március, 2021-02-19 / 8. szám: Rivotril, fű, alkohol…
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is! Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még…

— Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger · gyógyszer-leszokás specialista
a Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője – társadalmi felelősségvállalás jegyében