"Megálltam szédülve, hajam égnek áll, a hang megakadt torkomban." - VergiliusA társadalom hajlamos a fóbiák jelenségét elbagatellizálni, vagy félreérteni. Sokszor emlegetjük például, hogy „munkafóbiám” (helyesen: munkaundorom) van stb.. Pedig a fóbia olyan összesűrűsödött, irtóztató és alig leküzdhető félelem, amely a fóbiát kiváltó, ún. provokáló helyzetekben ellentmondást nem tűrve, szinte bénítóan tör különböző testi-lelki panaszok és tünetek formájában a felszínre.
A fóbiás rosszullét, váltsa ki azt bármilyen helyzet, bármilyen állat, vagy bárki: voltaképpen egy akut stressz reakció. Egy pánikroham. Erről pedig már a közgondolkodás is tudja, hogy pokoli. Ne ijesztegessük a fóbiásokat! Otromba, ostoba viselkedés.
A fóbia félreállítása
Az ember szocializáltságának mértékét, belső erejét, rátermettségét, stressztűrő képességeit a társadalom gyakran abban méri le, hogy valaki mennyire képes uralkodni az érzésein. Nohát, ember a talpán, aki képes szembe menni fóbiás szorongásaival és a későbbi győzelem érdekében hajlandó felvállani legrettegettebb érzéseit.
Büszke lehet magára és biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb ő fog győzni, nem a fóbia. Ugyanis egy korábbi pánikroham után, átmenetileg a fóbiát kiváltóvá váló szituációk felvállalása a fóbiák legyőzésének (viselkedésterápiás) feltétele. Ingerexpozíció. Ha, kell lépcsőzetesen (lépcsőzetes deszenzitizáció).
Ilyenkor a fóbiás beteg lehetőséget ad magának arra, hogy megtapasztalja: a pánikrohama egy idő után spontán is oldódik. Ennél pedig, semmi, de semmi nem képes hatékonyabban oldani a helyzeti (szituatív) szorongást.
Büszke lehet magára és biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb ő fog győzni, nem a fóbia. Ugyanis egy korábbi pánikroham után, átmenetileg a fóbiát kiváltóvá váló szituációk felvállalása a fóbiák legyőzésének (viselkedésterápiás) feltétele. Ingerexpozíció. Ha, kell lépcsőzetesen (lépcsőzetes deszenzitizáció).
Ilyenkor a fóbiás beteg lehetőséget ad magának arra, hogy megtapasztalja: a pánikrohama egy idő után spontán is oldódik. Ennél pedig, semmi, de semmi nem képes hatékonyabban oldani a helyzeti (szituatív) szorongást.
Mi is az a fóbia?
A fóbia „természetellenes”, a szenvedő által is (!) irracionálisnak, indokolatlannak, alaptalannak érzett óriási, páni (!) félelmet jelent. Borzalmas rettegés. A legkorábban, már gyermekkorban jelentkező fóbiák, ösztönös félelmek az ősidőkben még legtöbbször veszélyes természeti jelenségektől (mennydörgés/villámcsapás-fóbia – brontofóbia), állatoktól: vadállat/kutya-fóbia – kinofóbia, pókfóbia – arachnofóbia, hüllő/kígyó-iszony...A többi javarészt egy korábbi pánikrohamhoz, vagy pánikszerű rosszulléthez kötődik, voltaképpen véletlenszerűen. Közlekedési fóbia (autóbuszon átélt pánikroham után), "bezártságérzés" (klausztrofóbia, amikor valaki beszorult a liftbe és ott bepánikolt), nyelésfóbia (félrenyelést követően), szociális fóbia (megsemmisítőként átélt "leszereplés" után).
Hasonló lélektani mechanizmussal alakulhat ki a férfiak átmeneti félelme és elkerülő magatartásként a merevedési zavara egy következő "felsüléstől". Vagy a nők vaginizmusa, egy fájdalmas koitusz után.
Vannak aztán "otthonról hozott", a minta tanulás révén "megörökölt" fóbiák is.
A fóbiákat három nagy csoportba szokták sorolni: az első a konkrét dolgok felé irányuló rettegés (pl. arachnofóbia, a második a különféle szociofóbiák, amelyek lehetnek generalizáltak vagy konkrétabbak (pl. antropofóbia), a harmadik csoportba az összetett kórképek tartoznak, amelyek akár többféle fóbiát és kiegészítésképpen további pszichés zavarokat is tartalmaznak (pl. pánikbetegség).
Honnan erednek a fóbiák?
Ez a téma a mai napig vita tárgyát képezi a pszichológusok között. Többféle vélekedés küzd egymás ellen: az egyik szerint a gyermekkorban, illetve a felnövekedés folyamán szerzett olyan benyomásokat az ember, amelyek felnőtt korban is működnek benne. A másik szerint kondicionálással alakult ki a félelem (pl. villámcsapás érte). A harmadik genetikai indoklást használ, azaz azt állítja, hogy azokkal a dolgokkal szemben, amelyektől ódzkodni kellett az ősembernek a túlélés érdekében, azokkal szemben ma is könnyebben alakul ki fóbia (pl. arachnofóbia, azaz pókiszony).Szerintem, mint azt fent már jeleztem, mind a három kórok jelentőséggel bírhat. Kinél ez, kinél az. Kinek a pap, kinek a papné.
Gyakori fóbiák
Félelem tárgyai |
A fóbia megnevezése |
| Állatok | |
|
♦ macskák
|
♦ Ailurofóbia |
| ♦ pókok | ♦ Arachnofóbia |
| ♦ kutyák | ♦ Cinofóbia |
| ♦ rovarok | ♦ Entomofóbia |
| ♦ kígyók | ♦ Ofidiofóbia |
| Környezet | |
| ♦ mélység | ♦ Akrofóbia |
| ♦ por | ♦ Amatofóbia |
| ♦ hideg idő | ♦ Frigofóbia |
| ♦ mennydörgés | ♦ Keraunofóbia |
| ♦ sötétség (sötét) | ♦ Niktofóbia |
| ♦ hangos zaj | ♦ Fonofóbia |
| ♦ fény | ♦ Fotofóbia |
| ♦ tűz | ♦ Pirofóbia |
| Vér, tű, sebzés | |
| ♦ vér | ♦ Hemofóbia |
| ♦ fájdalom | ♦ Odinefóbia |
| ♦ büntetés | ♦ Poinefóbia |
| Helyzetek | |
| ♦ végtelenség | ♦ Apeirofóbia |
| ♦ zárt hely, zárt helyiség | ♦ Klausztrofóbia |
| ♦ vizsga | ♦ Topofóbia ("lámpaláz") |
Forrás: Nancy C. Andreasen, Donald W. Black: Bevezetés a pszichiátriába (Medicina Kiadó)
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok